Az agyagásványokról

Az agyag porózus, lágy anyag, amelyet egyedi ásványianyag-tartalma és kristályszerkezete szerint csoportosítják. Négy fő agyagásvány csoport különböztethető meg: Szmektit vagy Montmorillonit, Kaolinit, Illit és Klorit. 

Mi az az agyagásvány?

Az agyagásványok finomszemcsés összetevőkből álló üledékek és kőzetek fő alkotóelemei, amelyek a Föld felszínén, ásványi lerakódásokban találhatóak.

 

Körülbelül 30 különböző típusú „tiszta” agyagot különböztetünk meg, mint például a kaolin, illit vagy a montmorillonit (bentonit).

 

Az agyag agyagásványok (kaolinit, montmorillonit, illit) keveréke, ahol egy vagy két ásványi anyag dominál. Ezen felül, az agyag egyéb természetes úton hozzákeveredett ásványtörmelékeket és anyagokat is tartalmaz (pl.: földpát, kvarc, kalcit, dolomit).

Mitől függ az agyagásványok színe?

Noha a színt gyakran használják agyagok azonosítására és megkülönböztetésére, ez nem a legmegfelelőbb azonosítási módszer.


Agyagásvány csoportokba történő besorolásuk egyedi ásványianyag-tartalmuk és kristályszerkezetük alapján végezhető. A legtöbb agyagásvány különféle színekben van jelen a természetben.

 

Az agyagásványok színe tükrözi az agyagban található egyedi ásványok és szerves anyagok sokféleségét. Fémtartalmuktól, növényi származékoktól, oxidációs folyamatoktól és egyéb szennyeződésektől függően színük lehet fehér, zöldes, kékes, sárgás, vöröses/rózsaszínes, lilás vagy barna.

Milyen iparágban hasznosítják?

Az agyag igen elterjedt kőzetféleség, az egyik legfontosabb ipari nyersanyagunk, mely az élet számos területén jelen van – a legelterjedtebben a papír-, a fazekas-, és egyéb speciális felhasználási területeken. Évente több 10 millió tonna agyag kerül feldolgozásra például papírgyártáshoz. (U.S. Geological Survey)
Title

Milyen hatása van az agyagásványoknak?

A kozmetikai ipar termékeinek egyik jelentős természetes összetevője, elsősorban hámlasztó és nedvszívó hatása miatt. Megfelelő feldolgozás esetén erőteljes mágneses tisztító hatása és magas ásványi anyag tartalma is érvényesül. 

Mi az összetétele?

Az agyagásványok alkotóelemei javarészt állandóak, de arányuk változhat kitermelési helytől és feldolgozási módszertől függően.

 

• Szilícium-dioxid;
• Alumínium-oxid;
• Vas-oxid;
• Titánium-dioxid;
• Kalcium;
• Kálium;
• Magnézium;
• Cink;
• Nitrogén-sók.

Milyen hatása van?

• Mattító

• Tisztító

• Javítja a bőr állapotát

Mitől függ a hatása?

• Ásványi összetétel, oldható ásványianyag tartalom
• Ioncserélő képesség
• Molekulaszerkezet: szorbciós tulajdonság, molekula fajlagos felülete
Title

KAOLIN

Kaolinit csoport

Elsősorban normál, száraz és érzékeny bőrre a legalkalmasabb. Gyengéd nedvszívó, tisztító erő jellemzi

Ásványianyag-összetétel

A kaolin agyagásvány magmás kőzetek hidrotermális bomlásával alakult ki. A kaolin fő összetevője a kaolinit, emellett gyakran tartalmaz kis mennyiségben kvarcot, illitet, montmorillonitot, csillámot és földpátot.

 

A kaolin, más néven fehér agyag ásványi anyagokban gazdag, nagy mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot, illetve alumínium-dioxidot.

 

A kaolin leggyakoribb színe a világos, tört-fehér. Azonban gyakran lehet halványsárgás, barnás-vöröses a magas vastartalom és egyéb ásványi szennyeződések következtében.

Ioncserélő képesség

A kaolinit ioncserélő képessége alacsonyabb más agyagásványokkal összevetve: 3 – 15 Meq/g. Az ioncserélő képesség azt jelenti, milyen mennyiségben képes kationokat (ásványi anyagokat és sókat) tárolni és cserélni.

Molekulaszerkezet

A kaolinit agyagásvány egyedi, lemezes kristályszerkezetének működése egy mágneshez hasonlítható, amely molekuláris szinten megköti a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, váladékot és faggyúfelesleget.

 

A kaolint alkotó molekulák lemezes szerkezetének fajlagos felülete kisebb, abszorbens képessége alacsonyabb, mint a legtöbb agyagásványnak. Finom szemcséinek köszönhetően gyengéden hámlaszt és tisztít, azonban alacsony vízmegkötő képessége miatt nem szárítja a bőrt, így alkalmas normál és száraz bőrtípus kezelésére. Ásványi összetételének köszönhetően nyugtató hatással lehet a gyulladt bőrfelszínre.
Title

ILLIT

Illit csoport

Elsősorban normál és kombinált bőrre alkalmas. Közepes intenzitású nedvszívó és tisztító erő jellemzi.

Ásványianyag-összetétel

Az illit típusú agyagok kálium- és alumínium-gazdag kőzetek bomlásával alakulnak ki. Az illit agyagok az ókori üledékes kőzetek („mudrocks”) és pala fő alkotóelemei.

 

Az illit agyagásvány leggyakrabban szürkés-fehér, ezüstös-fehér és zöldes-szürke.

Ioncserélő képesség

A illit ioncserélõ képessége alacsony más agyagásványokkal összevetve, 10-40 Meq/g. Az ioncserélő képesség azt jelenti, milyen mennyiségben képes kationokat (ásványi anyagokat és sókat) tárolni és cserélni.

Molekulaszerkezet

Az illit agyagásvány egyedi, főként lamelláris kristályszerkezetének működése egy mágneshez hasonlítható, amely molekuláris szinten megköti és magába szívja a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, váladékot, faggyúfelesleget.

 

Az illitet alkotó molekulák fajlagos felülete közepesnek tekinthető az agyagásványok közül, így felszívó képessége közepes intenzitású. Ezáltal alkalmas normál, kombinált bőrtípus kezelésére.
Title

MONTMORILLONIT

Szmektit csopor

Elsősorban kombinált és zsíros bőrre alkalmas. Erős nedvszívó és tisztító erő jellemzi.

Ásványianyag-összetétel

A montmorillonit agyagásvány tengeri környezetben, vulkáni hamu bomlásával alakult ki. A montmorillonit gyakran tartalmazhat egy kis mennyiségű plagioklászt, kaolinitet, klinoptilolitet, kvarcot és biotitot.

 

A montmorillonit agyagásvány leggyakoribb előfordulása a bentonit. A bentonit fő ásványi alkotóeleme a montmorillonit. A bentonitnak két fő változata létezik, attól függően, hogy a kalcium vagy a nátrium a domináns alkotóeleme.

 

Montmorillonit vagy Szmektit csoportba tartozik a Bentonit és a Fuller’s Earth, melynek fő alkotóelemei a montmorillonit agyagásvány.

Ioncserélő képesség

A montmorillonit ioncserélõ képessége magas , 80-120 Meq/g, saját térfogatának sokszorosát képes megkötni. Az ioncserélő képesség azt jelenti, milyen mennyiségben képes kationokat (ásványi anyagokat és sókat) tárolni és cserélni.

Molekulaszerkezet

A montmorillonit agyagásvány egyedi, főként szivacsos kristályszerkezetének működése egy szivacshoz hasonlítható, amely molekuláris szinten megköti, és ezt követően magába szívja a nedvességet, zsírmolekulákat, faggyúfelesleget, szennyeződéseket, elhalt hámsejteket és váladékot.

 

A montmorillonitot alkotó molekulák fajlagos felülete nagy más agyagásványokkal összevetve, és felszívó képessége intenzív.

 

A montmorillonitot alkotó molekulák szivacsos szerkezetének fajlagos felülete nagy, abszorbens képessége magasabb, mint a legtöbb agyagásványnak, így felszívó képessége intenzív. Ezáltal alkalmas zsíros bőrtípus kezelésére. Intenzíven tisztít, hatékonyan köti meg a zsírmolekulákat, szennyeződéseket és feszesítő tulajdonságai elősegítik, hogy csökkentse a tág pórusok láthatóságát. Ásványianyag-összetételének köszönhetően nyugtató hatással lehet a gyulladt bőrfelszínre.
Title

KLORIT

Klorit csoport

Elsősorban normál és kombinált bőrre alkalmas. Közepes intenzitású nedvszívó és tisztító erő jellemzi.

Ásványianyag-összetétel

A klorit szinte bármely kőzetfajta hidrotermális bomlásával kialakulhat, ahol az agyagásványok átkristályosodása kloritot eredményez.

 

A klorit, a rétegszilikát-ásványok széles körben elterjedt csoportja, mind makroszkopikus, mind agyag minőségű méretekben; ezek vizes alumínium -szilikátok, általában magnéziumból és vasból tevődnek össze.

Ioncserélő képesség

A klorit ioncserélő képessége alacsony más agyag ásványokkal összevetve, 10-40 Meq/g. Az ioncserélő képesség azt jelenti, milyen mennyiségben képes kationokat (ásványi anyagokat és sókat) tárolni és cserélni.

Molekulaszerkezet

A klorit agyagásvány egyedi, főként kukoricapehely szerű kristályszerkezetének működése egy mágneshez hasonlítható, amely molekuláris szinten megköti és magába szívja a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, váladékot, faggyúfelesleget.

 

A kloritot alkotó molekulák fajlagos felülete közepesnek tekinthető az agyagásványok közül, így felszívó képessége közepes intenzitású. Ezáltal alkalmas normál, kombinált bőrtípus kezelésére.
Title

DIATOMAFÖLD

Fosszilis algák

Elsősorban normál, száraz és érzékeny bőrre a legalkalmasabb. Gyengéd nedvszívó és tisztító erő, magas ásványi anyag tartalom jellemzi.

Ásványianyag-összetétel

A diatomaföld szintén egy ásványi anyag. Az illit, kaolin, montmorillonit és klorit csoportba tartozó agyagásványok úgynevezett „föld agyagok”, amelyek magmás kőzetek vagy hamu bomlásával alakulnak ki, míg a diatomaföld fosszilis algák (diatómák) amorf szilícium-dioxid vázainak összessége.

 

A diatomaföld, más néven kovaföld magas szerves szilícium-dioxid tartalmú, üledékes, lágy földszerű anyag. A diatomaföld/ kieselguhr egy olyan szerves, mikrokristályos ásványi anyag, amely tengerekben, tavakban leülepedett kovamoszatok (fosszilis algák) vázaiból keletkezett. A szilícium-dioxid egy természetes vegyület, amely oxigénből és szilícium molekulákból áll. A szilícium-dioxid természetes módon fordul elő az emberi szervezetben és a növényekben, és a földkéreg több mint negyedét teszi ki.

 

A kovaföld jellemző kémiai összetétele a magas szilícium-dioxid tartalom, illetve a magas kalcium és magnézium tartalom.

Ioncserélő képesség

A diatomaföld ioncserélő képessége közepes más agyagásványokkal összevetve, 20 – 27 Meq/g. Az ioncserélő képesség azt jelenti, milyen mennyiségben képes kationokat (ásványi anyagokat és sókat) tárolni és cserélni.

Molekulaszerkezet

A diatomaföld/ kieselguhr egy mikrokristályos ásványi anyag, amely kovamoszatok vázából keletkezett. Mikroszkóp alatt ezek a vázak különböző alakú, sok pórusú hengeres csöveknek tűnnek. Mikrokristályos szerkezetének működése egy mágneshez hasonlítható, amely molekuláris szinten megköti a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, váladékot, faggyúfelesleget.

 

A diatomaföldet alkotó molekulák fajlagos felülete nagyon alacsony összevetve más agyagásványokkal, és a felszívó képessége is alacsony. Finom szemcséinek köszönhetően gyengéden hámlaszt és tisztít, azonban nem szárítja a bőrt, így alkalmas száraz, normál és problémás bőrtípus kezelésére. Magas ioncserélő képességének és ásványi anyag tartalmának (magnézium, kalcium) köszönhetően revitalizálja a bőrt.
Title

A kaolin bányászatának története

Hol volt a világ első kaolin lelőhelye?

Az agyag nyersanyagként Északkelet–Kínában bukkant fel először, ahol egészen az i.e. harmadik századra nyúlik vissza bányászatának történelme. A kaolin elnevezés is első lelőhelyének köszönhető, a kínai “Kao-Ling”, tehát “Magas-hegy” szóból ered. 

 

A térség fehér agyag bányászata az elmúlt évszázadokban meglehetősen nagymértékű volt, hiszen Kínában nagy hagyománya van a porcelánkészítésnek. Bár a nagy mennyiségű bányászat Kínában kezdődött, az igazán magas minőségű kaolin nagy részét mégsem Kína bányáiból nyerik ki. A legtöbb ország rendelkezik valamilyen szintű kaolin-előfordulással, igen ritka az olyan lelőhely, ahol a kitermeléshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű fehér agyag áll rendelkezése. 

Hol találhatóak a legjelentősebb kaolin lelőhelyek a világon?

A legtöbb ország rendelkezik valamilyen szintű kaolin-előfordulással, igen ritka az olyan lelőhely, ahol a kitermeléshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű fehér agyag van. Az Egyesült Államok fehér agyag bányászata a legkimagaslóbb, a világ teljes kaolinbányászatának 40% – át teszi ki.

Hol találhatóak a legjelentősebb kaolin lelőhelyek Európában?

Európában Németország, az Egyesült Királyság és Csehország a legnagyobb kaolin-kitermelők és -exportálók. Közép-Európa keleti részén, több kisebb kaolin lelőhely is található, Magyarországon is találhatóak kisebb kaolin lelőhelyek. 

 

Jelenleg egy bánya van működésben Magyarország északi részén (Felsőpetényben), ahol nagyobb mennyiségű fehér agyag (kaolin) kitermelés zajlik. A területen a mélyművelésű bányászat az 1920-as években kezdődött, főként a szürke agyag kitermeléséért. A fehér agyag bányászat az 1960-as években kezdődött, amely tűzálló tulajdonsága miatt alkalmas volt kerámiai öntőmasszák és egyéb plasztikus masszák készítésére. Jelenleg csak magas minőségű kaolin kitermelés zajlik.

Mi jellemző a Maskaolin termékek előállításához használt agyag lelőhelyére?

A Maskaolin termékek ásványi lerakódása Magyarország északi részén (Felsőpetény) található, ahol jelenleg csak magas minőségű kaolin kitermelés zajlik. A Maskaolin termékekben felhasznált kozmetikai célra kitermelt kaolin a korábbi bányászati tevékenységek során érintetlenül maradt, földfelszínhez közeli rétegekből történik.

 

Felsőpetényben a fehér agyag 150 millió évvel ezelőtt képződött, a triász földtörténeti korban, amely az egykori Thetisz óceán üledéke, így rendkívül magas ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Az agyagtelepek kiemelkedő minőségűek, nem szennyeződtek nagy mértékben vas tartalmú ásványokkal és növényi eredetű anyagokkal, így fehérségük természetes. Kémiai és fizikai tulajdonságainak köszönhetően alkalmas kozmetikai alapanyag előállítására.

Fedezd fel termékeinket